Egy szép, gondozott kert sokat elmond a tulajdonosáról is, hiszen aki a környezetére igényes és a virágot szereti, rossz ember nem lehet, tartja a közmondás. De mi a teendő, ha a szomszéd kertje fölé lógnak az ágak egy nagyobb méretű fa esetén? Vagy éppen fordítva, a szomszéd fája nyúlik át a mi területünkre? Ágritkítás, faágak levágása: Utánajártunk ezeknek a kérdéseknek és ezúttal beavatjuk olvasóinkat is a szomszédjogok rejtelmeibe.
Ágritkítás, faágak levágása. Levághatja valaki a szomszéd fájának átlógó ágait?
Első körben az lenne a jó megoldás, hogy megkérjük a szomszédot, az átterjeszkedő növény tulajdonosát, hogy gondoskodjon az átnyúló ágak, gyökerek eltávolításáról. Ha nem gondoskodik erről a kérés ellenére sem, de azok zavarják az ingatlanunk használatát, például árnyékot vetnek, háztetőt vagy más építményt veszélyeztetnek vagy gyümölcs hullik róluk, az ember alapos indokkal, jogosan lemetszheti az átlógó növényrészeket, de csakis a telekhatárig, nem szabad átnyúlni a másik kerítése felett. Ha valaki úgy vágja le (ágritkítás módszerével) a szomszéd növényének részeit, hogy erről nem szólt neki előre, az ezt sérelmező szomszéd akár kártérítésért is folyamodhat.
Mi a teendő, ha a szomszéd öreg fája a ház épségét fenyegeti – Ágritkítás?
Amennyiben a szomszéd kertjében áll egy növény/fa, ami olyan nagy méretű, hogy fenyegeti az ingatlanunk épségét, esetleg használatát akadályozza valamiképpen, a tulajdonosnak joga van fellépni ez ellen. Ilyen lehet egy öreg fa, de ez igaz minden veszélyt okozó dologra is, ilyen például egy düledező sufni vagy egy átlógó ereszcsatorna. Először természetesen a szomszéddal kell beszélni a problémáról, de ha ő nem együttműködő, a jegyzőnél vagy a helyi önkormányzat építési osztályán kérhető segítség a törvényes rendezés érdekében. Helyszíni szemle után és indokolt esetben a jegyző elrendelheti a fa kivágását (ágritkítást) és a terep rendezését.
Ki újítsa fel a kerítést?
Sok esetben egyazon kerítés választja el a szomszédokat, a kerítés azonban általában az egyik fél telekhatárán belül áll. Ha mégis pont a felénél húzódna, a kerítés használatára mindkét fél jogosult, de felújítását is mindkét félnek közösen kell állnia. Felújítási költségeit olyan arányban kell megosztaniuk, amilyen arányban erre kötelezi őket a jogszabály vagy megállapodásuk. Ha ezek arról nem rendelkeznek, akkor a határolt területek hosszúságának arányában kell megosztani a költségeket. Ez a mezsgye vagy határoló növénysor karbantartására is vonatkozik, tehát például a sövényre is. Ha mégsem közös a kerítés, a felújítás költsége és felelőssége azt a tulajdonost terheli, akinek a telkén húzódik. Ennek kiderítése a földhivatalból kikérhető tulajdoni lap alapján dönthető el, extrém esetben földmérő segítségével.
Kerítést a saját telkünkre építhetünk, ha pedig a kerítés építését elrendelik, akkor azt a telek homlokvonalán, az útról nézve jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár jobb oldaltól mért fele hosszán vagyunk kötelesek megépíteni és fenntartani. Másképpen fogalmazva tehát a karbantartási kötelezettségünk az első, a jobb oldali és a hátsó kerítés felére terjed ki.
Kertes házban élők kérdéses helyzeteinek megoldásában segítenek a 2013. évi CLXXIV. törvénybe foglalt szomszédjogok. Az átlógó növényzet, a ház épségét fenyegető szomszéd fa (az ágritkítás feladata is), vagy a közös kerítés felújítása is gyakran okozhat vitákat. Ezeket azonban – a törvénybe foglaltakat figyelembe véve – igyekezzünk békésen és a megegyezésre törekedve intézni a szomszédokkal.